Gyalogtúra a tavaszi Tihanyi-félszigeten

Tihany tavasszal

A gyalogtúra során a Tihanyi-félszigetre, hazánk egyik legváltozatosabb, legattraktívabb helyére látogatunk el, 1952-ben itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét.
A Balatonba Aszófő mellett benyúló félsziget átlag 2 km széles és 3,5 km hosszú. Egy mocsaras földnyelv kapcsolja a szárazföldhöz. Aki járt már velünk a Recsek-hegyen emelkedő Noszlopy Gáspár-kilátót érintő túránkon, az meggyőződhetett róla, hogy onnan szemlélve egészen szigetszerű a megjelenése.

A Tihanyi-félsziget látványa a Recsek-hegyről, a Noszlopy Gáspár-kilátóból

A félsziget partjait meredek dombok sora határolja, melyek völgykatlant öveznek, amit egy emelkedés két mélyedésre oszt: a Belső-tóra (tszfm 131 m) és a mocsaras Külső-tóra (tszfm 116 m).
A Tihanyi-félsziget mai képét belső vulkáni erők, valamint külső pusztító erők alakították ki. A félszigetet alapját pannon homok és agyagrétegek alkotják, a később rájuk rakódott bazalttufa rétegek megvédték a lepusztulástól. A Belső- és Külső-tó területét nem védte vulkanikus anyag, így az uralkodó északi szél koptatta szélkifúvásos képződményekben összefutott a felszíni csapadékvíz és a talajvíz.

Tudtad, hogy a Belső-tó vize a Balaton felszínénél 25 méterrel magasabban van, és vize nem tud elszivárogni, mert a tó fenekén lévő agyagréteg ezt megakadályozza?

Gyalogtúránk első nevezetes helye az Akasztó-domb, bizony, itt valaha bitófa állt (Zsigmond király kora)! Ennél azonban érdekesebb szerepe volt a kiemelkedésnek a Tihanyban űzött halfogási mód űzésekor, a „látott hal”, a garda halászata során. A megfigyelőnek kiválasztott halász innen figyelte a gardák vonulását és jelzéseivel tudta irányítani a vízen hálóvetésre várakozó halásztársait.

Forrás: Viski Károly: Tihany őshalászata. Néprajzi Értesítő, 1932.

Túránk során részben érintjük a gejzírkúpok sorát, melyek a heves vulkáni utóműködés során alakultak ki. A feltörő hévforrások vizéből kicsapódott az oldott mész, a kova, és kőzetté válva forráskúpként rakódott le. A Csúcs-hegy oldalában megkeressük a nagyon szép forrásbarlangot is.

Túraútvonalunk a félsziget délnyugati oldalán található

Szarkádi-erdőn át vezet,

mely gazdag aljnövényzetű tölgyes, amivel kőris, juhar, szil elegyedik. A dús cserjeszint alatt sok értékes lágyszárú növény él, például a védett bíboros kosbor és a nagyezerjófű.

Őszi hangulat a Szarkádi-erdőben, minden ősszel gyalogtúrázunk erre

Az erdő állatvilágának jellegzetes fajai a védett nagy hőscincér, a szarvasbogár, az éjszaka aktív tölgyfa-szender. A mohos fatörzsek tövében összefuthatunk pettyes gőtével is. A terület jellemző hüllőfaja az erdei sikló, akár a két méteres hosszúságot is elérhetik! Az erdő változatos élőhelyet biztosít az énekesmadaraknak, nagy testű harkályfajok (pl. fekete harkály, zöld küllő) készítenek odúkat, melyeket a búbos bankák és seregélyek használják előszeretettel. Napközben karvalyok vadásznak a sűrűben, napnyugta után pedig erdei fülesbaglyok suhannak zsákmány után. Szintén naplemente után indulnak táplálékkeresésre a mogyorós pelék. A bőséges rovarvilág nyújtotta táplálékra a lombok között apró durvavitorlájú denevérek vadásznak.

A 235 m magas Csúcs-hegy tetején még ma is megtaláljuk a középkori őrtorony romjait. A hegy oldalában, alacsonyabban található forrásbarlangot is felkeressük.

Fotópont a Nyereg-hegyen felfelé gyalogolva

Az Apáti-hegy felé vezető utunk keskeny, sziklás gerincen halad tovább (Nyereg-hegy). Csodás kilátás fogad majd bennünket a Bozsai-öböl és a félsziget belseje felé is.

Gyűrt mészkőlemezek: hálás fotótéma a tihanyi gyalogtúrák során

Megcsodálhatjuk a mészkőlemezek szeszélyesen gyűrt formáit is, melyek egykori víz- és kéregmozgások eredményei.
Reményeink szerint az ilyenkor virító apró nőszirom állománnyal is találkozunk, melynek virágai leggyakrabban sötétlilás színűek, nagyobb állományokban előfordulnak sárga, fehér, világoskék, vöröses, barnás virágok is. Az apró nőszirom úgynevezett szakállas nőszirom, a külső lepellevelek felszínén elálló, szőrszerű képletekből álló sávot láthatunk.

Tihanyi tavaszi gyalogtúráink mindig igen színesek

Gyalogtúránk során elhaladunk az Apáti-hegy és Csúcs-hegy között elterülő az öreglevendulás (vagy őslevendulás) mellett. Telepítését 1924-ben kezdték, később mandulafákat is ültettek. A 60-as években felhagytak a művelésével, helyére részben szőlőt telepítettek, máshol pedig a természetes visszaerdősülés indult meg. A 90-es években a Nemzeti Park kezdte meg a cserjések visszaszorítását.

Sziklák az Apáti-hegyen, pompás kilátás a Külső-tóra

Az Apáti-hegy minden korábbi túránkon amolyan megpihenős, szemlélődős helyünk volt. A kilátóhely szikláira telepedve, lábainkat lógatva bámultuk az alattunk elterülő külső-tavi nádtengert, távcsővel vízimadarakat figyeltünk meg, sokszor itt ebédeltünk.

Pár éve kicsit fentebb, a 216 m magas tetőn épült meg a nevében és a formájában is a múltat idéző

Őrtorony-kilátó,

magassága 16,5 m. Építéséhez organikus anyagokat: fát, helyi terméskövet is felhasználtak, a vasbeton lábakat pedig bazalttufával burkolták. A kilátó a félsziget belsejére a lehető legteljesebb kilátást kínálja.

Impozáns kilátás a félsziget belsejére
Csapatfotó a kilátó megnyitásának évében szervezett túránkról

Túránk következő szakaszán leereszkedünk az Apáti-hegyről. Ösvényünk alsó részét a rendszeresen erre átterelt fekete rackák és merinók nyomai keresztezik. Leérve szőlőtáblák között haladunk, majd a Belső-tavat elérve a tó mellett gyalogolunk. Bekerített területen rideg tartású magyar szürke marha gulya él, mely az évek során szépen rendbe szedte a „rábízott” legelőt, megfelelő mennyiségű csapadék esetén egész évben rövid, de sűrű fű borítja. Ez kedvező élőhelyet kínál a 2003-ban visszatelepített ürgeállománynak is.

Gyalogtúránk nem keresi fel a település épített látnivalóit, javasoljuk, hogy azokat egy külön (nem terepi) program részeként csodáljátok meg!

Ez a gyalogtúra nem teljesítménytúra, átlagos állóképességgel teljesíthető.

Útvonalunk tartalmaz emelkedőket, de jó erőbeosztással, nem sietve kevésbé edzett túrázók is leküzdhetik őket. Kérjük, hogy figyeljetek arra, hogy az út során, a települést elhagyva sehol nem lesz vízvételi lehetőség!

A száraz adatok:
A túra időpontja: 2019. április 14., 9 órától
Találkozó, indulás és érkezés helye:
az előzetesen jelentkezőknek email-en küldjük el!
Táv: 11 km
Tervezett menetidő: 5 óra
Részvételi díj: 1400 Ft/felnőtt, 700 Ft/14 éven aluli gyerek
Gyerekek felnőtt kísérővel vehetnek részt a túrán!
A túrán mindenki saját felelősségére vehet részt!

Rendszeresen összevárjuk a csapatot, induláskor ismertetjük a túra szabályait!

A túrát Kőműves Tamás bronzjelvényes túravezető vezeti.

Előzetes jelentkezés és szükség esetén további információ:
20 9106 522, info[kukac]o2outoor.hu

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük